A rendszeres testmozgás szerepe gyerekeknél

Részletek

Megjelent: 2014. április 09. szerda, 18:33

Egészségért mozdul a család! TÁMOP-6.1.2/11/1-2012-1421

A felnőttek többek között abban különböznek a gyerekektől, hogy teljesen mások az elképzeléseik a testmozgásról. A sport hallatán mire gondol egy felnőtt? Fitnesz teremre, areobikra, kocogásra, úszásra, stb. Ezzel ellentétben a gyerekek számára a sportolás nem más, mint játék, vagyis önfeledt öröm. Számukra a sport nem merül ki az órai testnevelésben, fociedzésben, úszásoktatásban, hiszen a társakkal való játszótéri játékok, biciklizés, szánkózás, pingpongozás, otthoni bukfencezés talán még fontosabb szerepet játszik az életükben. Miért fontos fizikailag aktívnak nevelni a gyerekeket?

A testmozgás előnyei

A redszeres testmozgás számos jótékony hatást fejt ki. Az aktív gyermek:

• Csontjai, izmai megerősödnek
• Nem rendelkezik jeletős súlytöbblettel
• Nehezebben hízik el
• Csökken az anyagcserebetegségek kialakulásának esélye
• Szervezete a betegségekkel szemben ellenállóbb
• Szíve gazdaságosabban működik
• Érrendszere rugalmasabb
• Légzése mélyül
• Több oxigént tud felvenni egy levegővétellel
• Könnyebben tudja feldolgozni a mindennapos stresszhelyzeteket
• Jobban alszik
• Nagyobb az önbizalma
• Nagyobb szellemi teljesítményre képes

A növekedés üteme csecsemőkorban, korai gyermekkorban (0-3 év) gyors, a gyermekkor középső szakaszában (4-11 év) állandó, pubertáskorban (12-15 év) felgyorsul, pubertás után (16-20 év) lassul. A pubertáskorban megfigyelhető dinamikus testtömeg és testmagasság növekedést a szakemberek "növekedési lökésnek" nevezik, mely a lányoknál 12 éves korra, míg fiúknál 14 éves korra fejeződik be. A lányok felnőttkori testmagasságuk 98%-át 16,5 éves korukra, míg a fiúk 17,8 éves korukra érik el. Szervezetünk, szerveink a fizikai terhelésre alkalmazkodással válaszolnak. A szív- érrendszer, ezzel a keringés, a tüdő és a légzés, izomzat, anyagcsere, idegrendszer, kiválasztó rendszer igazodik a mozgáshoz, mellyel számos kedvező morfológiai és funkcionális változás jár együtt.

Miben különböznek a gyermekek, serdülők sportélettani mutatói a felnőttekétől?

Nyugalmi állapotban átlagosan a felnőtt szív percenként 72-szer dobban. Mikor megszületünk 140- szer, 1- évesen 120-szor, 7 éves korban 90- szer, 12 évesen szívünk percenként 80-szor dobban. Természetesen sok tényező befolyásolja a pulzusszám értékét (pl. környezeti hőmérséklet, folyadékhiány, stressz, testhelyzet, napszak, étel, ital, gyógyszerek, betegségek, testedzés stb.) Maradjunk a sportnál: minél edzettebbek vagyunk, annál alacsonyabb a nyugalmi pulzusszám (ébredéskor mért érték), mivel a szív munkája az edzettséggel gazdaságosabbá válik, több vért tud egy összehúzódás alatt a keringésbe juttatni. (Például egy 15 éves hosszútávfutónak nyugalmi pulzusa négy év alatt 53-ról 42/ perc-re tud csökkenni). A szív-érrendszeri paraméterek közül a gyerekek maximális pulzusszáma (a terhelés maximumában mért pulzusérték percenként) magasabb. Ennek kiszámításánál ugyanis az életkort vesszük figyelembe: 220- életkor. Tehát például egy 15 éves fiú pulzusszáma a terhelés maximumában elérheti a 205-öt percenként.

A légzés fiatal korban kevésbé gazdaságos, a légzésszám nagyobb, viszont a légzésmélység kisebb.

Legnagyobb eltérés a hőszabályozásban mutatkozik. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb a testfelszíne (testtömegéhez képest), így nagyobb a bőr és a környezet közötti hőcsere mértéke is. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha extrém hőmérsékleti körülmények közé kerülünk.

Az izzadás mértéke jelentősen kisebb, viszont ezáltal megnő a hőártalom kockázata.

A fiatalok nehezebben alkalmazkodnak a magas környezeti hőmérséklethez. A hideget - különösen vízben- nehezen tűrik egyrészt azért, mert nagyobb testük felszíne, másrészt kisebb bőr alatti zsírszövettel rendelkeznek. Szomjúság alatt a testhőmérséklet nagyobb mértékben nő, ezért rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel fizikai aktivitás előtt, közben, után!

A gyerekek kisebb izomtömegnek köszönhetően, az izomerő is lényegesen kisebb. Fiatalabb gyerekeknél az izomtömeg a teljes testtömeg 28%- a, serdülőkorban 35-44%-a. Pubertás előtt az izomerő csak nagyon kis mértékben fejleszthető, sőt a nem megfelelően felépített és kivitelezett erőtréning hátráltatja a növekedést.

Rendszeres testmozgás = kevesebb megfázás

Rendszeres testedzés hatására fokozott a szervezet ellenálló képessége számos betegséggel, úgymint a felső légúti betegségekkel, rosszindulatú betegségekkel (vastagbél rák, emlődaganat), mentális stresszel szemben. Számos immunsejtünk, úgymint a limfociták, monociták száma kedvezően alakul. Emellett az Immunglobulin-A szint -mely felelős a szájnyálkahártya kórokozókkal szembeni védelméért- megsokszorozódik, így a felső légúti fertőzések kialakulásának veszélye jelentősen csökken.

Hosszan tartó intenzív tréning viszont ellenkező hatást gyakorol az immunrendszerre, mely jelenséget „nyitott ablak” tünetnek nevezünk, vagyis a szervezet nagyobb veszélynek van kitéve bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben. Különösen gyermek korban nagyon körültekintően kell megválasztani az edzés időtartamát és intenzitását.

Jobb alvás, nagyobb önbizalom

Bármennyire is különös, de a rendszeres mozgás nemcsak a testre, hanem a lélekre és szellemre is kedvező hatást gyakorol. Az a gyerek, aki rendszeresen sportol és eleget mozog, sokkal jobban tud aludni, nehezebben fárad el az iskolában és a koncentrálóképessége is jobb, mint a nem sportoló társaié. Emellett kompetenciaélmény („képes vagyok rá” élmény) hatására nő az önbizalma és javul a stresszhelyzet megoldó képessége.

Mennyi mozgásra van szükség?

A 2005-ben publikált amerikai állásfoglalás (USDA, HHS) szerint két éves kor felett, legalább 60 perc közepes vagy magas intenzitású mozgásra van szükség naponta. Lássuk az amerikai Sport és Testnevelési Nemzeti Szövetség (NASPE) javaslatait:

Fontos, hogy az óvodások ne tartózkodjanak 1 óránál többet mozgás nélkül, hacsak nem alvásról van szó. Kisiskolás gyerekek ne töltsenek 2 óránál többet mozgás nélkül (kivéve az alvási időszakot). Mindemellett lényeges az otthoni TV-nézéssel, számítógépezéssel, videójátékkal töltött órák csökkentése is. Kétéves kor alatt egyáltalán nem javasolt az efajta programok beiktatása, a kétévesek és idősebbek pedig napi 1-2 óránál ne időzzenek többet a TV vagy számítógép előtt.

A cikket Boross Zsuzsa sportszakember írása alapján Varga Terézia egészségfejlesztő szerkesztette.