Vadna

Vadna Borsod megyében, a kies Sajó völgyében fekszik, a Bán-patak két partján. Innen nyílik a regényes szépségű Bán-völgye. A falun keresztül vezet felfelé a Putnok-Rozsnyó, lefelé a miskolci nagy országút. Határaihoz tartozik az ún. Hosszúrévi-puszta, ahol kőhíd vezet át, amely a korábbi időben a közlekedést egész Felső-Magyarországgal és az Alfölddel összekötötte. A falut északról a Gömör-Szepesi Érc-hegység hegyei szegélyezik, a többi oldalán a Bükk nyúlványai emelkednek. Neve a szláv eredetű Wodu-Wodno vizes szóból származik. A községről az első hivatalos jelentést 1237-ben teszik Bors ispán végrendeletében, majd a Váradi regestrumban. Az Árpád-házi királyok idejében a falu már mint hídvámos, tehát szélesebb körben ismert helyként szerepel. A tatárjárás viszontagságai a települést is érintik. A mondák szerint az emberek a kántor-pincében bújtak el. 1457-ben Komoróczi és Walgatha huszita kapitányok elfoglalják Galgócot és Vadnát, ahol kőből épített rablóvárat emeltek maguknak. A két lator váraiból fosztogatta a vidéket. Hírük Mátyás király fülébe is eljutott, aki rozgonyi Sebestyén hadvezérét küldte 200 főből álló hadával a vár ellen. A lakosok évszázadokon keresztül a vár köveiből építkeztek, melynek ma már a helye is alig látszik, csak emlékezetünkben él. A falu felé közeledve az első építmény, ami a szemünkbe tűnik, az a református templom harangtornya. Középkori eredetű épület. Feljegyzések szerint a XIII. század elején a Pálos rendnek volt itt imaháza, ennek az alapjára építették később a templom épületét, amely 1250-ben már állt. A templom eredeti állapotában műemlék épületnek számítana, de a többszöri elpusztulás és újraépítés következtében elvesztette ilyen jellegét. Az önkormányzat legfőbb törekvése, hogy díszítsék, parkosítsák, virágosítsák, tisztántartsák településüket. Szeretnék a hozzájuk látogatókat nyílt szívvel, kedélyesen, igazi magyar vendéglátással fogadni.

Honlap: www.vadna.hu