Trizs

Trizs község az Aggteleki-karszt dél-nyugati peremén, a Száraz-völgy felső végén található. A honfoglalás idején a magyarok 12 törzse szállta meg a vidéket. A község nevével először 1275-ben találkozunk a Striz (a név szláv eredetű, jelentése: strázsa, őr) formában, de a XIX. században találtak a területen egy agyagedényt, mely a régészek szerint kb. időszámításunk előtt 2400-ből való. A név jelentése a XI-XII. századból ered, amikor ez a terület még királyi birtok volt. Az itt élő őrök óvószolgálattal tartoztak a földért cserébe. Sok látogatót vonz a huszita eredetű templom, melyet 1925-ben építettek. Az elődök főleg erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal, szén- és mészégetéssel, állattenyésztéssel és szénkitermeléssel foglalkoztak. 1960-ban villamosították az egész községet. Az 1962-ben végzett ásatás során több, az 1200-as években működő vasolvasztót találtak. Ezeket a kemencéket a putnoki Herman Ottó Múzeumban tekinthetjük meg. Trizs község területét a tatárok és a törökök is feldúlták, 1564-ben török hódoltság miatt elnéptelenedett és 13 évig üresen állt. 1966-1990-ig a Ragályi Községi Közös Tanácshoz tartozott. Azóta Ragály, Trizs, Imola községek körjegyzőségéhez sorolják. Mára már kiépítették a víz-, gáz- és telefonhálózatot. A község iskolája 1703-ban, református temploma 1825-ben épült.

Honlap: www.trizs.hu