Jó gyakorlat, jó tapasztalat - Salgótarján

Részletek

Megjelent: 2024. február 01. csütörtök, 09:50

A Szuhavölgyi Bányászlakta Település Szövetsége Elnöksége a 2023. évi Közgyűlés (2023.05.24.) elfogadott munkaterve szerint „Polgármesterek egymás között - Jó tapasztalat, Jó gyakorlat” programjában választotta Nógrád vármegye Szénbányászatának megismerését, a Salgótarjánban található Magyarországon egyedülálló 1965-ben megnyitott - régi József akna nevét viselő – mélyművelésű, volt bányaüzemben kialakított földalatti múzeumját. Többek között a múzeum látogatáson kívül eredeti dokumentumok, kéziratok, visszaemlékezések, fotók és egyéb, más hivatalos dokumentumok megtekintésére került sor a földalatti múzeum, helyesebben a volt aknaüzem területén fellehető külszíni és bányaudvari múzeumban.

A Szuhavölgyi Bányásztelepülések polgármesterei (21 fő) 2023. november 9-én indultak Kazincbarcika Don Bosco sportcsarnokától 7:30-kor. Szilvásvárad-Egercsehi-Bátonyterenye-Salgótarján útvonalon. A csoport, program szerint 11:00 órakor érkezett Salgótarjánba, ahol a múzeumban Dobor László, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) Nógrád Vármegyei Nyugdíjas Szakszervezeti Bizottságának Elnöke fogadta bányászreggelivel, majd rövid tájékoztató hangzott el a Nógrád Vármegye barnakőszén bányászatáról. Nagy Tibor, a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége elnöke tájékoztatta a vendéglátókat a már hagyományos „Jó tapasztalat, Jó gyakorlat” programról, a Szövetség tervezett napi munkaprogramjáról, megköszönte a vendéglátóknak a lehetőséget és azt, hogy a napon betekintést nyerhetünk Nógrád vármegye és azon belül is Salgótarján és környéke barnakőszénbányászatába, munkásmozgalmi és ipartörténelmi életébe.

Nógrád megyében a mélyművelésű barnakőszénbányászat 164 évig volt jelen a magyar gazdaság életében. A nógrádi szénmedence történelme, a bányászok élete, a bányászat történelmi kialakulása, és a szakma ipartörténelmi hatásai megegyeznek a borsodi szénmedence ipartörténeti értékeivel. A programnak 2 célja volt, az egyik, hogy a bányásztelepülések a térségben a bányászat megszűnése után milyen kitörési pontot találtak, helyesebben milyen gazdasági szerkezetváltáson mentek át (pl. Bátonyterenye, Salgótarján stb.) Mik voltak azok a negatív hatások, amellyel meg kellett küzdeni a rendszerváltás után, illetve napjainkban mik a tapasztalatok közel 30 év elteltével, hogyan sikerült hasznosítani azokat az objektumokat, létesítményeket, amelyek a bányák megszűnése után fennmaradtak, mennyiben segítették a fennmaradó létesítmények a bányásztelepülések gazdasági szerkezetváltását, szociális és kulturális értékek fenntartását.

A tájékoztatók után sor került a földalatti (József akna) múzeum megtekintésére, mely lehetőséget adott arra, hogy a bányászat kezdetétől a felvirágzásig ismereteket kapjunk a medence bányászatáról. Jó alkalom kínálkozott arra is, hogy megismerjük miként lehetséges, amennyiben mód és lehetőség nyílik rá a Szövetség bányászati múlttal rendelkező tagtelepülésein a földalatti polgári létesítményekből bányászati emlékhelyek kialakítása.

Hazánknak hasonlóan a borsodi szénmedencéhez a nógrádi szénmedence is legfontosabb szénipari területe volt. Fontos szerepet kapott az ország iparosításában, energia ellátásában és jelentős szerepet töltött be a települések, falvak, városok arculatába. A palócföld kincsévé vált a szén. Jólétet, életet fakasztó vagyon volt a térségben. Számos községet érintett pozitívan, ahol az üzemek jelentős foglalkoztatási lehetőségeket teremtett. Ugyanaz a pozitív és negatív hatás érte a salgótarjáni barnakőszénbányászattal érintett településeket, mint borsodban, volt egy virágzó és hanyatló korszaka. A bányászat szíve azonban mindig létrehozott egy várost, amelyben maradandót alkotott. Az Észak-kelet magyarországi középhegységnek a Mátra és a Csereháttól északra lévő dombok alatt megnyugvó barnakőszén fényt, derűt és életet adott.

A nógrádi szénmedence bányászati viszonyait és a szénbányászat kezdeti ismereteit jól dokumentálták azok a fotók és régi írásos források, korai földtani megfigyelések, melyeknek dokumentumait eredeti formájában és tartalmában is megismerhettünk. A bányatársulások, a tulajdonviszonyok majd később a vállalatok kialakulását a különböző szakmai közösségek formálódását asztaltársaságok, klubok, munkás színjátszókörök, sportegyesületek, életét, fejlődését, a mindennapi hétköznapokban betöltött fontos szerepét. Megismerhettük a szén útját, a munkaterülettől a napfényre való kerülését és további sorsát. A néprajzi viszonyokat, az őslakosságot, az agrártermelőből hogyan lett bányász és a bányászat fejlődéséhez kapcsolt betelepített mezőgazdasági dolgozó hogyan lettek széncsaták hősei. Megismerkedhettünk Salgótarján és környéke bányásznépesség életformáival, szokásaival, a települések tagozódásával (bejáró, kolonizált, helyben lakó) csoportok életmódjával.

A földalatti és a külszíni múzeum megtekintése kb. 3 órát vett igénybe. A látottak tapasztalatainak összegzése megtörtént, észrevételekkel, javaslatokkal, kérdésekkel zárult. A látogatás vége salgótarjáni bányászat tapasztalatai megismerése után meglátogattuk a salgótarjáni síküveggyár múzeumját, amely szintén érdekes és ipartörténeti élményekkel gazdagította ismereteinket.

A napi program végén a látogatók mindegyike részesület valamilyen bányász tiszteletbeli beosztásban (igazgató, robbantómester, bányamester stb.) erről kapott egy emléklapot, majd ezt követően egy bányászebéddel (szalonna kolbász, kenyér, vöröshagyma) zárult a program. Hazaindulás 2 útvonalon (Salgótarján-Cered-Zabar-Domaháza-Hangony, Salgótarján-Mártaszele-Mátraterenye-Ivád-Pétervására-Bükkszenterzsébet-Egercsehi-Bekölce-Borsodnádasd-Arló) történt (mindkettő Ózd megközelítésével, illetve Ózdon keresztül), szintén bányásztelepüléseket volt szerencsénk megismerni, a rendszerváltás és a bányák bezárása után hogyan és milyen formában sikerült átalakítani a volt bányásztelepülésen lakó emberek életét, szokásait, kultúráját. 17:30-kor Kazincbarcikára a kiindulópontra megérkeztünk.

Összefoglaló: A múlt ismerete kötelezettség, a gyökerek pótolhatatlan erőforrások. Ez a mottó látogatásunk összefoglalója is, mely során megismerkedhettünk bányásztelepülések elhelyezkedésével kialakulásával, a medence földtani leírásaival, bányák kutatási tevékenységével, bányászat során kialakult vágatbiztosításokkal, vágatfejtések, frontfejtések, a bányaművelés formáival, bánya szellőztetésével, szállítási típusokkal, világítás formáival, vízkiemeléssel, a kitermelt szén szállításával, osztályozásával, a hírközlés formáival, a villamosítással, szakoktatással, a bányászok kultúra, sport történetével, s mindazokkal a politikai munkásmozgalmi történésekkel amelyekben a bányász szak élt és kifejtette országépítő hasznos tevékenységét. Köszönetünket fejezzük ki a Dobor István, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) Nógrád Vármegyei Nyugdíjas Szakszervezeti Bizottságának Elnöke és …. múzeum kollégáinak, hogy gondoskodtak a fogadtatásunkról és a nógrádi szénmedence gazdag múltjának megismeréséről.